# 7 chapter

- Bazdmeg Justin megfagyok.- nyávogtam már nem is tudom hanyadjára a mellettem kis füzettel sétálgató Justinnak. Los Angeles utcái már gyönyörűen fel voltak díszítve már mindenki lázasan várta a közelgő karácsonyt mellesleg megemlítem még 2 hónap van karácsonyig de nem baj. A sétáló utcákon piros arcú kisgyerekek szaladgáltak beszélgető szüleik mellett. Minden ember kezében forrócsoki vagy kürtöskalács foglalt helyet, de voltak olyanok is akik már rettentő szorgalmasak és újonnan szerzett ajándékkal kezükben hagyták el az üzleteket. Csodálatos illatok szűrődtek ki az egy egy árusok kocsijaiból. Olyan varázslatos volt ahogy a kinti világítás beragyogta az egész környéket, mindenkinek boldogság tükröződött az arcán. Nekem még is volt egy hatalmas problémám. Majd meg fagytam, sőt ami először igen vicces volt hogy Justin nem beszélhet a hangja miatt és írkál kis füzetbe, de most már az is idegesít hogy várnom kell mit is mond.

"Neked semmi nem jó??XDD"- nézett rám angyalian mosolyogva.

-Mi az hogy nekem semmi nem jó Mr. szupersztár. Nem tudom ki szokott folyamatosan ismétlem FOLYAMATOSAN nyavajogni- emeltem magasba a kezeimet és néztem fel az égre közben pedig sunyin mosolyogtam. Ohh hogy én mennyire élvezem hogy szegénykémnek nincs hangja, de ilyenek az igaz barátok nem?? Vagy csak én vagyok ekkora köcsög?? Hmmm hát sokszor elgondolkozom ezen de mindig egy "Vannak nálam rosszabb emberek" mondatta elintézem.

"Ezt megjegyeztem Lory"-szűkítette össze szemeit majd idegesítően húzogatta a szemöldökét.

-Biebs ezt ne csináld.-hadonásztam kezemmel aranyos kis pofija előtt. Rosszfiúsan elmosolyodott ohh istenem az a mosoly na jó Melory kezdesz megijeszteni milyen kis piszkos gondolataid vannak neked az egyik legjobb barátodról. Úr isten én bekattantam magamban beszélek jesszus ha ezt valaki hallaná jó hogy Justin nem vámpír még a végén olvasna a gondolataimban. Na jó ez nevetséges ki is jelentem itt és most megőrültem. Nagy monológomból szerencsére Justin semmit nem hallot és csak értetlenül meredt rám valószínüleg elég hülye fejet vághattam. Arcvonásai hirtelen megváltoztak,s így közelített felém ami rám nézve semmi jót nem jelent.- Justin bármire is készülsz ne.- cincogtam egér hangon hátha meghatom vele de sajnos reménytelen. Épp menekvési útvonalakat kerestem, s már szaladtam is a park bejáratához amikor Biebs hátulról megfogta a derekamat s eszeveszettül csikizni kezdett. Visítva és hol fuldokolva nevettem,s ezen kívűl arra voltam csak képes hogy menekülésem reményében ficánkoltam ölében. Egyik kezét derekamra kulcsolta ezzel tartva engem másikkal oldalamat bökdöste. Már megint úgy nézhettünk ki mintha együtt lennék, és én rettenetesen jól érzem magam vele de tudom hogy köztünk nem lehet semmi, mert ott van neki Selena aki világosan kifejezte hogyha hozzáérek a pasijához nekem végem. Meg ott  a barátságunk a munkám az életem ez mind mind felborulna, és most jönne az hogy én nem is nézek rá úgy, de sajnos nem hazudhatok magamnak én igen is nézek rá úgy mint egy pasira, de hát ez van.

-Mi a baj? -suttogta rekedtes hangján a fülembe,s már nem csikizett mint két keze hasamnál pihent így tartva magánál engem.

-Selena meg fog ölni.- festettem egy hamiskás mosolyt az arcomra, majd kezeit lefejtettem magamról.- Visszamegyünk??- néztem vele egy ideig farkas szemet. De nem törtem meg hamis mosolyomat tökéletesen tartottam magamon holott most legszívesebben elvonulnék és tisztáznám mi is folyik le most bennem. És félek hogy olyanra jönnék rá ami ....ami... áhh mind1.

- Mi baj van?? Ne hazudj ismerlek.- mosolygott bíztatóan, s tényleg tudtam hogy benne megbízhatok, de nem akartam tönkretenni semmit és tudom ezt egyedül kell megoldanom, így is eleget kavartam már bele az életébe.

- Semmi csak fázok vissza akarok menni álmos vagyok és ha készültek képek Selena megöl.- valahogy éreztem hogy ez nem lett olyan hiteles mint szerettem volna.

- Akkor ne mond el.- csattant fel hirtelen ami miatt kicsit meg is ijedtem.- Nem értem mi a f*sz bajod van beteg vagyok és kijöttem veled mert meg akarom köszönni amit értem tettél de nem értelek Melory mostanában olyan fura vagy.- könnyek szöktek a szemembe hisz már megint csalódást okozok egy olyan embernek akit szeretek. És hogy visszatért a régi Melory nem ez nem igaz én már soha nem leszek a régi és ezt el kell fogadnom és tovább kell lépnem.

- Justin a hangod...- mondani akartam volna még de nem volt olyan ember velem aki meghallgatott volna, hiszen Justin fogta megfordult és otthagyott. Egy ideig értetlenül meredtem magam elé, majd hangosan felnevettem. Ez mi volt ??? Kérdeztem magamtól, de megválaszolni már nem tudtam. Hát ennyi volt akkor megint én vagyok a szar mondhatom szuper.

Egész úton a busz felé végig a történteken gondolkoztam, már-már beleőrültem a sok hangulatváltozásba és a milliónyi kérdésbe és mégsem voltam előrébb ahhoz képest mint mikor elindultam. A busz ajtajában állva vettem egy nagy levegőt majd felsétálva a 3 lépcsőfokon kinyitottam volna a busz ajtaját ha tudtam volna. Kopogtattam majd vártam pár másodpercet mikor Kenny ajtót nyitott nekem.

-Szia Kiscsaj!- mosolygott rám 32-es vigyorával.

-Szia Kenny!-üdvözöltem kedvenc testőrömet, majd mellette felslisszantam a buszra. Mikor megpillantottam a kanapén egymás szájában kutató "szerelmes" párunkat egy furcsa érzés fogott el. Valahogy csalódtam. Csalódtam Justinban? Nem is tudom valójában szemem szúrni kezdett és úgy éreztem legszívesebben most sírnék valahol egyedül valamelyik sikátorban.  Megfordult a fejemben hogy megfordulhatnék, s eltűnnék örökre. Nem tudom mit hittem miért esik ez nekem rosszul hisz semmi közöm justin életéhez azt csinál amit akar,de mégis fáj azt látnom hogy egy olyan lányt ölel, csókol és szeret aki nem tesz érte semmit. Lehet az a bajom, hogy egyedül vagyok és nekem soha nem jön össze semmi a szerelem terén nincs egy olyan ember aki szeretne engem, úgy ahogy Justin Selenát és ő mégsem érzi ennek a súlyát hogy mekkora kincs ha valaki van mellette és szereti. Lehet hogy csak irigy vagyok, de ezt senki nem vonhatja fel nekem mert igen is irigy vagyok hogy őt szeretik és engem nem.

Gondolatmenetemben észre sem vettem hogy a tinipárt kivéve minden szempár kérdőn rám szegeződik a buszban. Zavartan elmosolyodtam, s elkaptam tekintetem Justinékról.

-Sziasztok.- hangom szinte suttogásnak hatott, valahogy a torkomban lévő gombóc miatt és a hasamban érzett szorongató érzéstől másra most nem voltam képes.

- Ohh Melory kicsim nagyszerű voltál csak úgy ragyogtál ott fent a színpadon neked ezt kellene csinálnod. Miért rejtegetted eddig ezt a hatalmas képességedet előlünk?- lelkesedett Pattie. Először azt sem tudtam miről beszél, aztán bevillant hogy a kis akciómról van szó és teljesen meglepett az amit mondott.

- Öhmm...-dadogtam igazán nem is tudtam mit kellene mondanom most valahogy csak arra tudtam koncentrálni hogy a szobámban legyek és elfelejtsem ezt a mozgalmas mai napot.- Köszönöm nagyon jól esik Patt hogy így gondolod, de ez nem tehetség ez csak egy olyasfajta hobby amit szerettem volna magamnak megtartani de így alakult felejtsük el.- mosolyogtam reménykedve abba hogy nem feszegetjük tovább ezt a témát.

- Most ugye csak viccelsz?- lépett be a beszélgetésbe az eddig laptopja mögött gubbasztó Scooter.- Sajnálom amit mondtam és rettenetesen hálás vagyok azért amit tettél és majd a fizetésedben azt persze visszakapod. Ja és míg el nem felejtem fantasztikus lenne ha Justinnal felvennétek egy közös számot.- mondandója után ismét a monitor mögött eltűnt.

- Nem ez nagyon nem jó ötlet nem szeretnék énekelni, nagyon nem. És nem a pénzért csináltam nem kell a plusz pénz azért tettem hogy segítsek egy barátomon.-fél szemmel Justinra pillantottam aki a kuncogó Selena fülébe suttogott észre sem vette hogy itt vagyok.- És most ha nem haragszotok szeretnék aludni mert elég nehéz napom volt. Jó éjt.- mondtam majd elindultam szobám felé ami pár hónapig az otthonom lesz. Olyan kínosan éreztem magam mintha egy más világba kerültem volna és mindenki furcsának tart.

- Persze menny csak, de erről még beszélünk.- szólt utánam Pattie. Mosolyogva persze most jó értelembe megforgattam a szemem majd bevetődtem a szobába ahol még a bőröndjeim katonás sorrendben álltak az ágy mellet. Huha még ki is kell pakolnom meg is van mivel töltöm a mai éjszakámat szuper lesz. Fő a lelkesedés nem de??

Körülnéztem újdonsült "otthonomban" nem is lehetett észrevenni hogy egy buszban vagyok elég takaros kis szobácska ez. A falai feketés voltak fehér virágmintákkal az ajtóval szemben volt egy emeletes ágy aminek az alsó szintjét természetesen már le is stoppoltam Carly majd alszik felül ha csatlakozik hozzánk az elsők választanak. Egy fehér szőrös szőnyeg borította a fa színű padlót amin most bőröndjeim sorakoztak. Jobb oldalt az ablak mellet  üres fehér fa szekrény egy hatalmas tükörrel ajtaján csak arra várt hogy megtöltsem. Baloldalt ismét egy ajtó volt  gondolom a fürdőszoba d nem sokára kiderül azt is fel kell fedeznem. Jó lesz ez, próbáltam magam is nyugtatgatni több kevesebb sikerrel. Sóhajtva foglaltam helyet az ágyamon, melyet babarózsaszín ágynemű fedett.

Telefonomon halkan elindítottam a zenelistát majd megragadtam a hozzám legközelebb lévő bőrönd foggantyúját majd neki láttam a kipakolásnak. Szőrös párnáimat szép gondosan helyeztem el a friss ágyneműn, cipőimnek az ágy alatt lévő egyik polc szolgált helyet, ruháimat gondosan behajtottam a szekrénybe persze hagytam helyet szobatársamnak  is aki 1 hét múlva foglalja majd el a felettem lévő ágyat. Már csak a a fürdőbe kell berendezkednem és kész is vagyok. Ránéztem a még mindig zenélő telefonomra hogy megtudjam mennyi is az idő. Pontosan 2:34-et mutatott jól elszaladt az idő, de most valahogy jól esett hogy egy kicsit elterelődtek a gondolataim és nem a hatalmas miérteken járt az eszem egész este és még egy előny berendezkedtem. Kivettem a szekrényből egy szürke francia bugyit és egy rózsaszín spagetti pántos toppot, majd a fürdőszobai holmimmal a fürdőt vettem célba. Ahogy az ajtót kinyitottam itt is körbenézelődtem egy szokványos fürdőszoba csak kisebben. volt egy zuhanyzó és egy mosdó ami felett két tükrös szekrény kapott helyet . Az egyik szekrénybe bepakoltam sminkes dolgaimat, testápoló, fogkefe, fokrém és ehhez hasonló dolgokat. És végelegesen is kipakoltam ettől a perctől 4 hónapon át ebben a buszban fogok lakni.

Hajamat  egy laza kontyba kötöttem fel, majd ruháimat levéve beálltam a zuhany alá amiből megengedtem a kellemes meleg vizet. Élveztem ahogy testemen végig gördülnek a a vízcseppek majd lefolynak a lefolyón. Testemet bekentem az eper illatú tusfürdővel s jól felhabosíttam végül ezt is lemostam. Sóhajtva elzártam a vizet majd a törölközőmet magam köré tekerve kiléptem a zuhanyból. Kint már semmi neszt nem lehetett hallani valószínüleg már rég mindenki az igazat álmát aludja,de én még mindig nem vagyok álmos. Felkapkodtam magamra az előkészített ruhákat, majd gyorsban fogat mostam és visszasétáltam a szobába.

Elővettem a laptopom majd vártam míg a gépezet életre kell. Úgy döntöttem hogy anyáméknak küldök valami féle helyzetjelentést bár nem hiszem hogy túlzottan aggódnának értem hisz akkor már hívtak volna vagy valami de nem ha én nem keresem őket nekik nincs idejük rám a munkájuk mellett. Mikor kisebb voltam el tudták velem hitetni hogy értem dolgoznak, hogy nekem j legyen, de most már tudom hogy ez nem így van hisz akkor nem engedik hogy eljöjjek. Számukra ez egy megszállottság a munka mániákusai lettek,s nem is nagyon fontos számukra más, észre sem vették ahogy az évek alatt kapcsolatuk folyamatosan megromlik és mára már csak elmennek egymás mellett. Elővettem a fehér kicsikémet persze a telefonomról beszélek és gyorsan begépeltem az üzenetet:

" Sziasztok! Hogy vagytok? Nem tudom hogy tudjátok e de turnéra mentem Justinnal...öhmm ennyit akartam hogy tudjátok, ha van időtök hívjatok

Xx Melody"

Többször átolvastam hogy jó lesz ez így de nem tudtam dönteni. Így nem agyaltam tovább kikerestem anyám számát és elküldtem neki az üzenetet. Már csak hetek kérdése és akár a választ is megkapom. Leraktam magam mellé a telefont majd a laptopot az ölembe vettem és bejelentkeztem msnre twitterre és face bookra,s pár perc alatt el is vesztem a virtuális világban oly annyira elmerültem az értesítésekben tweetekben és hasonló dolgokban hogy észre sem vettem hogy valaki bejött a szobámba csak akkor amikor az a "valaki" leült mellém  és állát vállamra támasztva pásztázta a képernyőt.

Rögtön felismertem illatáról ki is az "idegen" látogatóm. Testemen végig futott a hideg mikor bőre érintkezett az enyémmel, illata rögtön bejárta a szobát, s most olyan másnak éreztem a közelségét. Mellkasom gyorsabban emelkedett majd sűlyedt, illata a felhők közzé repített. Becsuktam szemeimet majd egy nagyot szippantottam illatából. Óvatosan emeltem fel szemhéjamat,s próbáltam arra késztetni magam hogy valami hangot kipréseljek a torkomba keletkezett gómbóc mellett.

-Te...-megköszörültem torkom mert hangom mindössze apró egér cincogásának hatott, és nagyon nem akartam hogy tudomása legyen arról miféle hatással van rám.- Szóval te mit keresel itt Justin? Nem Selenaval kellene lenned? Annyira siettél vissza hozzá csak úgy ott hagytál. Azt sem tudtam mi van. Most meg idejössz. Nem értem.- hangom teljesen megváltozott magam is meglepődtem azon milyen magabiztosan és picit számonkérően is hatott. Oldalra fordítottam a fejem jelezvén hogy választ várok. Arcunk 5 centire volt egymástól, azt hittem elhúzódik majd de nem tette, még mindig rekedtes hangján kezdett el beszélni.

- Sajnálom.- olyan közel volt hozzám hogy lehelete ajkaimon csapódott le amely újabb libabőr hullámot indított el testemen. Dús ajkait vállamra nyomta majd egy hosszú puszi után ismét szemembe nézett. Nem bírtam anélkül hogy le ne csukjam a szemem és élveztem ahogy ajkai felhevült bőrömhöz érnek pedig ez csak egy ártatlan baráti puszi volt számára de nekem nem, ezt igazolta az is hogy mellkasom ismét gyorsabban kezdett el hullámozni mint eddig. - Nem tudom mi volt velem csak el kellett jönnöm, de sajnálom.- szemei is a bocsánatkérésről árulkodtak.

- De többet ne legyen ilyen.- elmosolyodtam majd játékosan az orrára koppintottam. halkan felkuncogott majd ismét egy lágy puszit nyomott a vállamra.

- Na szépségem csusszany lentebb hagy másszak be mögéd mert ez így nem kényelmes.- puha ujjaival bökdöste az oldalamat hogy tegyem meg amire kér. Picit felemeltem a laptopom és lentebb fészkelődtem. Justin lábai közzé kerültem kezeit hasamon pihentette s a vékony anyagon keresztül apró köröket rajzolt rá. Hátam izmos mellkasának préselődött, s éreztem a pólója hiányát, egy halk sóhaj hagyta el a számat ennek hatására. Ezek után nem nagyon tudtam a gépre koncentrálni csak görgettem össze vissza és váltogattam a különböző oldalak közt.- Unatkozom.-suttogta egy kis idő elteltével Justin a fülembe ismét kirázott a hideg nem tudom hogy fogom én ezt bírni.

- Mit csináljunk?- nem fordultam meg nem akartam magam még veszélyesebb helyzetbe keverni inkább a képernyőt bámulva beszéltem.

- Csináljunk képeket.- dobta fel vidáman Justin hatalmas ötletét, igazából nem volt ellen kifogásom, ezért belementem.

- Miért is ne.- mondtam majd kiléptem minden oldalról és megnyitottam a kamerát.- Na milyet?- kérdeztem miközben farkasszemet néztem tükörképünkkel.

- Mindegy vágjunk fejeket, meg legyen normális is felhasználható.- mondta majd vágott egy olyan fejet hogy majd bepisiltem a nevetéstől egyszerűen nem bírtam abbahagyni már potyogtak a könnyeim és újra és újra visszaidéztem a pillanatot amikor Justin  kimeresztette az egyik szemét és ilyen ufós hihetetlen fejet vágott.- Azért ennyire nem vicces.- mondta ő is kuncogva.

- De... de.. ii..igen is az- mondtam nevetve miközben könnyimmel küszködtem. Észre sem vettem hogy közbe Justin folyamatosan csinálta a képeket biztosan csodálatosak lettek még jó hogy az én gépemen csináljuk így a brutálisakat meg tudom semmisíteni. - Justin csináljunk ilyen aranyosat tudod? -néztem rá hatalmas buci szemekkel hogy elérjem amit akarok.

- Te mindig cuki vagy baba.- mondta mosolyogva majd a pofimat megfogta és előre fordította a kamerához. - Hajrá. - mondta majd várta hogy megmutassam mire is értettem pontosan a cukit. Kezemet számhoz tettem és ismét boci szemekkel pilláztam a kamerába- Istenem a sírba teszel szépség.- ezen picit felkuncogtam és ekkor Justin arcát az arcomnak dörgölte majd egy puszit nyomott rá és közben le is fényképezte.

- Nézzük vissza.- mondtam mosolyogva, majd elő is varázsoltam a képet. Mosolyogva elemeztem azt amit látok. Olyan mintha nem barátok lennénk hanem több de tudom hogy ezt csak én képzelem be.

- Rakjuk rá a telómra nekem ez kell ez lesz a hátterem.- mondta majd a billentyűzetre is rakta az említett tárgyat.

- De Selena...

- Nyugi már ez csak egy baráti puszi semmi gáz de rettenetesen aranyosak vagyunk baba ezen a képen.- mondta majd egy puszit nyomott nyakam és vállam találkozásához. Pár perc múlva már ott is virítottunk mind kettőnk telójának képernyőjén. Eddig észre sem vettem hogy elszaladt az idő pedig már 5 óra volt még szerencse hogy holnap vagyis ma egész nap csak utazunk. Számon akaratlanul is kicsúszott egy ásítás amit Justin észre is vett.- Álmos vagy picúr?- hirtelen nem is tudom hogy de olyan fáradtnak éreztem magam csak úgy rám tört a semmiből.

- Ühhümm-. hümmögtem majd ismét ásítottam egyet.

- Na akkor itt az alvás ideje hercegnő.- nem tudom mi lett vele most nagyon kis kreatív kedvébe van csak úgy osztogatja a beceneveket. Laptopomat lezárta majd lepakolta az össze elektronikus eszközt a szőnyegre.- Belül alszol ugye?- kérdezte miközben felemelte a takarót és én szépen bebújtam a jó melegbe.

- Itt alszol?- kérdeztem mosolyogva , majd felemeltem hogy ő is beférjen, igaz egyszemélyes az ágy de elférünk ketten kényelmesen. Szembefordultam vele így mind ketten az oldalunkon voltunk. Karjait védekezően körém fonta. Az ujjaimmal köröket rajzoltam a meztelen bőrén, és éreztem, ahogy az izmai ellazulnak. Éreztem ahogy szemhéjaim egyre csak nehezebbek és nehezebbek és nem sokára át is léptem az álomvilág kapuit Justin karjaiban.