Elmélkedésemből azt rántott vissza a valóságba hogy nekimentem egy ajtónak. Uhh ez félelmetes nem is tudom hogy jutottam el idáig, nagyon mélyen bele tudok merülni a gondoltaimba és ezért előfordulnak velem ilyen dolgok. Mosolyogva léptem be a terembe ahol legnagyobb meglepetésemre csak Scoo, Pattie, Justin, és Selna volt.
- Csá. Hát a többiek?- hát vághattam egy hülye fejet.
- Még nem jöttek, hát mondtam hogy 9-re kell jönni.- mondta halál nyugodtan Scooter, én pedig értetlenül meredtem rá. Nagyon is jól tudom hogy kilencre kell jönni, de elkéstem nem? Gyorsan előkaptam a telefonom a táskámból majd a képernyőre nézve hatalmas méretűek lettek a szemeim. Ugyan is 7: 46 volt, három negyed nyolc úr isten kimondani is rossz, és én hülye rohantam, se Stev se Justin se Scoo nem mondta hogy te hülye ennyi az idő.- Ohh hogy rohadjatok meg.- kiabáltam a szavakat, s mind hatalmas nevetésben törtek ki. Ezért várt Stev a kocsinál és jó hogy nem késett el.
- Nyugi van szivi.- villantotta felém 32-es mosolyát Biebs, s ölni képes tekintetem láttam anyukája mögé bújt.
-Én nem voltam benne.-tette fel mosolyogva védekezés képen Pattie a kezeit. Hangosan felnevettem majd kacsintottam egyet Patt-nak és a kezébe adtam a kávékat és a sütiket.
- Ez a tied a Patt csinálj velük amit akarsz, ja csak az enyémet majd megkaphatom.- mosolyogtam rá, ő pedig fej csóválva sétált az egyik székhez majd leült és a zsacsi tartalmár vizsgálgatta. Tekintettem visszatévedt"áldozatomra" aki kíváncsian méregetett.
- Igazán csinos vagy ma Lory.- próbált hízelegni a mi kis sztárocskánk, de nem nagyon válik be neki. Muhahaha.
- És még hagytad hogy nyalizzak mi? -vigyorogtam gonoszan és egyre közelebb kerültem hozzá.
- Csak óvatosan.-nevetett fel Justin majd lépett egy nagyot felém és már csak pár centi választott el minket. Leheletét érzetem arcomon. Az volt a célja hogy közelségével zavarba hozzon, de ezt benézte. Óvatosan hatalmas vigyorral az arcomon füléhez hajoltam és suttogni kezdtem.
- Majd még számolunk tökikém.- mondandóm végén egy puszit nyomtam arcára és Patt mellé szaladtam és helyet foglaltam mellette, majd jól megérdemelt sütim majszolásába kezdtem. Győzedelmes mosollyal az arcomon figyeltem ahogy Juss még mindig hatalmas szemekkel néz rám szinte lefagyva, ezzel jelezve nekem hogy akcióm sikeres volt. Yeeppp így kell ezt csinálni emberek tapsot kérek. Ragasztó szívem meg értetlenül kapkodja szép kis buksiját köztem és barátja közt, majd megsemisítő pillantással díjazza szerencsés akciómat, amin hangosan felnevetek.
- Mi az Lory?- kérdezi oldalam bökdösése közben Patt és mosolyogva ivott bele az egyik kávéba.
- Ragasztón nevetek.- vigyorogtam pót anyukámra majd ismét a hevesen beszélgető párra néztem.
- Te nem fogsz megváltozni ugye kincsem?- kérdezte mosolyogva majd átölelte vállam és megölelve engem. Készségesen bújtam hozzá majd mosolyogva megráztam a fejem és megpróbáltam elővenni legangyalibb mosolyom és így néztem fel rá. Nevetve megrázta a fejét amolyan "menthetetlen" arckifejezéssel.
- Scooter elmenekült?- néztem, körbe és valóban nem láttam az általam keresett személyt.
- Kapott egy telefont.- magyarázta Patt.- de szerintem életében nem örült még így egy telefonnak.- nevetett fel. Büszkén vigyorogtam, majd a nyitódó ajtóra kaptam tekintettem amin egy nagyon nem várt személy toppant be. Ez a személy nem más volt mint Adam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése