2013. június 24., hétfő

# 2 chapter




- Hát te ? Mit keresel itt?- fordultam barátom felé.
- Jajj cica.- nevetett fel gúnyosan, hát igen mikor ilyen akkor merül fel bennem a kérdés hogy hogy állhattam össze egy ilyen p*ccsel? - Egy megkaptam a nem éppen kedves sms-edet kettő hát nem látogathatom meg a csajomat??? - miközben beszélt egyre közelebb jött, majd már előttem állt és vigyorogva nézett le rám. Sóhajtottam egy nagyot, majd lemondóan megráztam a fejem és így néztem fel az előttem álló srácra.
-Öhmmm.... én azt hiszem megkeresem .... öhhh Scootert igen Scoot.- hebegett mellettem Pattie, majd gyorsan el is suhant mellettünk ki az ajtón.
- Mond miért csinálod ezt?? - felálltam majd mellkasára böktem és szomorú szemekkel néztem az ő tökéletes kék szemeit melyek eddig minden gondomat egy szempillantás alatt elfeledtették velem , de most valahogy ez nem működik.
- Mit baby?- kérdezte vigyorogva majd kezeit derekamra fonta így húzott magához közelebb. Szinte undorodva toltam el magamtól. Nem tudom mi lett vele ő már nem az a srác akiben másfél éve beleszerettem aki egy vidám csínytalan rossz fiú, aki bármikor megnevetettet és mellettem állt ha kell, nem voltak számára fontosabbak a haverok a bulik, és nem csak az számított neki hogy ő mit akar figyelembe vett engem is ahogy egy rendes kapcsolatban kéne. Mikor észrevette hogy visszautasítottam kicsit dühös lett.- Mi a f*szom bajod van már megint? Úgy utálom mostanában hogy hisztis vagy és nézd elvisellek nem hagylak el te meg így viselkedsz. Kiböknéd végre hogy mi a f*szt akarsz .- emelte fel a hangját velem szembe mit mostanában oly sokszor. Hiába tudtam és számítottam erre könnyek gyűltek a szemembe, majd félve pillantottam a velem szemben álló dühöngő fiú szemeibe abban reménykedve hogy a düh mellet szomorúságot is találok, hogy neki is fáj hogy rosszban vagyunk nem csak azért van velem mert az menő ha van egy csaja akit kedvére rángathat, de én nem vagyok ilyen nem egy tárgy vagy egy bábu vagyok könyörgöm egy ember aki érez is, de nem az ő szemében csak düh, megvetés és lenézés ült. - Igen most már sírsz. Mi az kicsi szívem fáj az igazság?? Ha??? - szorította meg erősen a felső karomat, így húzva magához és szinte sziszegte arcomba a szavakat. Teljesen földbe típort és ezt nagyon jól tudta. Mostanában mindig ilyen volt ha nem kapta meg amit akart akkor egyszerűen megsemisítette áldozatát és ez mindig is bevált hisz ilyenkor minden félelmedet és amit csak tud felhoz ellened. Pár hónapja éreztem hogy ennek a kapcsolatnak már nincs sok értelme, de arra nem számítottam hogy ezt velem is képes megtenni velem akit állítólag szeretett, de mostanra már ezt is képtelen vagyok neki elhinni.- Parádézol itt a kis selyem fiúddal, mert ő akkora sztár, de elárulok neked valamit Malory ha eddig nem dugott meg már nem fog akár hogy édesgeted magad neki.- nevetett fel, majd ellökött magától. Karomra pillantottam melyet eddig szorongatott és megmaradtak rajta ujja nyomai. Észre sem vettem de könnyeim már arcomat áztatták. Csuklómat arcomhoz emeltem majd egy határozott mozdulattal letöröltem épp kibuggyanó sós vizet, de tök feleslegesnek bizonyult hiszen újabbak követték. Mind ezt eddig Justinék szó nélkül végig nézték, legszívesebben elsűlyedtem volna és azt kívántam bárcsak elnyelne a föld és eltünék. Már csak abban reménykedem hogy Justin nem hiszi el ezt az egészet, mert nem így van nekem ő egy nagyon jó barát akire bármikor bármiben számíthatok igaz mindig hülyülünk de nem komoly. Mind kettőnknek van vagyis volt párja mert ezek után nem vagyok hajlandó továbbra is együtt maradni vele, és tudjuk hogy megjátsszuk és ez nem igaz. Torkomban hatalmas gombóc keletkezett így egy hang sem jött ki a torkomon teljesen megsemisítve álltam Adam előtt kinek arcán győzedelmes vigyor éktelenkedett.- Nem bírok rád nézni Malory egy kibaszott kis r*ngyó vagy, menny mire vársz még szaladj Biber-höz majd ő megvigasztal.- nevetett fel. Majd Justinék felé fordult. Pilláim alól pillantottam a velem szemben álló párra. Justin arcán hatalmas düht és sajnálatot láttam, míg ragasztó elégedett mosolyát próbálta elrejteni nem sok sikerrel.
- De egy undorító f*szfej vagy.- szólalt meg Justin mérhetetlen gúnnyal hangjában.- Sajnállak haver komolyan. Mert visszautasított, ohh várj nem is az nem visszautasítás volt csak nem szeretné hogy ilyen legyél mert ő szeret téged te p*cs és meg sem érdemled. Malory egy gyönyörű lány aki bárkit megkaphat és veled szenved mert te most éled az én vagyok a nagyfiú korszakodat, de hidd el jobb lesz neki hogy ezt megtetted hisz ő is szembesül vele mekkora egy barom vagy. Nyugodj meg Lory nem marad egyedül nem egy nem kettő és nem három pasi van a világon aki bármit megadna csak hogy egy ilyen csodálatos lány legyen a barátnője aki nem csak kivűlről de belülről is gyönyörű. És most takarodj ja és garantálom neked ha még egyszer meglátlak a közelében én magam foglak elintézni és még azt a napot is  megbánod mikor találkoztatok.- szinte köpte volt barátom elé a szavakat aki meglepődve pillázott a dühöngő sztárra, majd az a hatalmas vigyor is lehervadt az arcáról. Meglepődtem de hihetetlenül jól estek Justin szavai. Nem tudom hogy fogom mind ezt meghálálni neki.
- Vége.- hangom csak suttogásnak hatott az elfolytott sírástól. Megtörten néztem Adamre aki rám nézett majd elmosolyodott.
- Tévedsz cica ennek még nincs vége.- hozzám lépett majd meg akart csókolni de elfordítottam a fejem így csak egy arcra csók volt, de így is undorodnom kellet tőle, így hogy tudom ki is ő valójában.- Csá még találkozunk.- nevetett fel majd elhagyta a termet. Zokogva  rohantam be a kellék tárba majd a fal mentén lecsúsztam a földre. Lábaimat átölelve térdemre hajtottam fejem, s megállítatlanul folyó könnyeimmel áztattam ruhám. Szinte undorodtam magamtól hogy más fél évig egy ilyen embert mondhattam a szerelmemnek és az a legrosszabb az egészben, hogy most sem mondhatom azt hogy nem érzek iránta semmit hisz ez hazugság. Gyűlölöm teljes szívemből, mert ezt tette velem, de e mellett mást is érzek. Kintről hallottam különböző hangfoszlányokat, ami azt igazolta hogy megjöttek a táncosok és a többi stábtag hisz ma ez nem csak egy sima táncpróba hanem turné megbeszélés is. Valahogy most örülök ennek a turnénak, hisz így könnyebben el tudom felejteni a történteket de tudom hogy még így sem lesz könnyű. Sírás közben gondolataimba merülve teljes mértékben elvesztettem az idő érzékemet és észre sem  vettem, hogy valaki bejött a szertárba. Két meleg tenyeret éreztem meg hátamon melyek simogatni kezdtek,s csitítottak.
-Shh, nem lesz semmi baj. Megoldjuk.- kicsit halkan beszélt, de tökéletesen értettem amit mond és rettenetesen jól esett hogy mellettem áll és nem hagy egyedül hol ott mondhatná azt is hogy ez nekem  nem hiányzik  ez a balhé mehetsz amerre akarsz. Legugolt elém és kezei lábamat simogatták nyugtatás képpen.
- Köszönöm.- emeltem fel a fejemet, majd halványan elmosolyodtam, s jó szorosan magamhoz öleltem. Kezeimet nyaka köré fontam, s arcomat nyakához fúrtam. belélegeztem tökéletes férfias illatát mely most segítettem abban hogy megnyugodjak. Kezei derekamat ölelték, s állát vállamon pihentette meg. Hallottam egyenletes szuszogását, s a kifújt levegő csiklandozta fülemet, ezért is nevettem fel pár perc után.- Csikiz.- kuncogtam fülébe. Biebs még rátett egy lapáttal hisz kezével oldalam terrorizálásába kezdett. Nevetve próbáltam lefogni kezét hogy hagyja abba, mert ha nem bepisilek.- Justin nee...- visítottam fel.- Könyörgöm...- Jól van már...- Elég...- Hallod...- Bazd meg hagy már abba...- próbáltam beszélni egy egy nevető görcs közben nem nagy sikerrel, de megértette ezt annak is betudtam hogy egyre jobban vigyorgott.
- Pfuuu ez engem is lefáraszt.- nevetett fel majd elengedett. Felált és vigyorogva nyújtotta nekem a kezét hogy segít felállni. Mosolyogva fogtam meg a kezét.- na látod ezt szeretem- bökött a számra mosolyogva- Mikor mosolyogsz, így vagy gyönyörű Lory.- kicsit bele is pirult utolsó mondatába.
- Na gyere macsókám.- öleltem át derekát majd így mentünk vissza a próbaterembe.- Ugye nem mondod el senkinek nem akarom hogy sajnáljanak, meg Selena...- suttogtam a fülébe, s éreztem ahogy kirázza a hideg amin elmosolyodtam, de nem hagyta hogy mondandómat befejezzem mert szembe állt velem és kezei közzé fogtam arcomat így nézett mélyen a szemembe.
- Beszélek vele. Nyugi.- mosolygott, majd egy lágy puszit lehelt az arcomra és barátnőjéhez sétált aki puffogva nézte végig ezt az egészet. Megtöröltem arcomat, majd mosolyogva sétáltam oda Pattie-hoz.
- Minden rendben?- ölelt át pót anyukám.
- Rendben lesz.- mosolyodtam el.- Köszönök mindent Patt.- öleltem szorosan magamhoz.
- Nincs mit kincsem tudod hogy fontos vagy nekünk.- puszilt bele hajamba, majd eltávolodtunk egymástól, még küldtem felé egy hálás mosolyt majd körbe néztem a teremben hogy vajon ki hiányzik.
- Ohh Malory most akkor mi van veletek kidobtad azt a srácot aki elhordott mindennek vagy tűröd még ne talál lecserélted Justinra.- könnyes szemekkel fordúltam ragasztó felé aki győztesen vigyorgott. A többiek sugdolózni kezdtek hisz mind ismerték Adam-et. Justinra néztem aki sajnálkozva állt szeretett barátnője mögött.
- Kössz Selena, mást nem is vártam tőled.- csattantam fel dühösen majd amilyen gyorsan csak lehet elhagytam a termet, mert nem akartam hogy lássanak sírni nem én azt akartam hogy a többiek szemében megmaradjak az az erős lány aki mindent kibír hisz én ilyen vagyok, vagy mégsem?? Nem én nem vagyok ilyen ez csak egy álca amit az évek során magamra ragasztottam hisz így könnyebb minden, kevés ember van akit tényleg közel engedek magamhoz és ők azok akik tényleg ismernek. Halottam ahogy a terem ajtaja nyitódik, de már nem tudtam kilép ki rajta mert lefordúltam egy elhagyatott folyosóra ahol sötét uralkodott és tudtam hogy erre senki nem jár hisz nem most voltam itt először ismertem a helyet. Lecsúsztam a fal mentén arcomat kezeimbe temetve, próbáltam ismét megnyugtatni magam, ma már oly sokadjára és alig kezdődött el a nap.Cipő kopogást hallottam majd a cipők tulajdonosa meg is állt mellettem....

Így képzelem el Adam-et:









Itt is vagyok a következő résszel nem tudom olvassa e egyáltalán valaki, mert sajnos komikat nem kapok 
 :(:S  Mind1 én azért hoztam a megígért rész ha valaki olvassa akkor kérlek hagyj nekem egy komit vagy valamit hogy van e értelme felpakolgatni a részeket! :)
Köszönöm előre is :) 

2 megjegyzés: